Balin-vonat
Minden horgász ismeri azt az érzést amikor nagyon készül már a másnapi pecára, dobozok összekészítve botok beélesítve az engedélyben pedig már ott van a másnapi X. Egész éjszaka nyugtalanul alszol, mert tudod, hogy másnap reggel a nap első sugarai a vízparton találnak majd. Ezen kattog az agyad, többször felébredsz éjszaka, szuggerálod az óra mutatóit, legyenek már oly kedvesek és haladjanak kicsit gyorsabban. Amikor pedig pár órára elalszol rögtön a halakkal és fárasztásokkal álmodsz. Már azelőtt egy órával kész vagy, mielőtt indulni kéne, még egyszer leellenőrizel mindent, pedig tudod h minden tökéletesen a helyén van........
Na ilyenről szó se volt aznap hajnalban, csipától összeragadt szemmel halásztam a kellemetlenül hangosan szóló telefonom után az éjjeliszekrényen, azon gondolkodva hogy, ki az az elmebeteg aki az éjszaka közepén keres. Végül sikerült felvenni valahogy a mobilom melynek másik végéről azt az infót kaptam, hogy a kapunk előtt áll már a társam és csak arra vár h méltóztassak beülni a kocsiba. A hirtelen felismeréstől pedig tekintetem rögtön az órára tévedt ami az indulás megbeszélt időpontját mutatta éppen. Gyorsan közöltem Zolival, hogy 1 perc és, hogy persze már rég fent vagyok.
5 perc múlva már a kocsiban ültem és indulhattunk is a kinézett hely felé. Nagyjábol 100 métert tehettünk meg amikor a mögöttünk megjelent rendőrautó levillogott minket. Gyorsnak nem mondható közúti ellenőrzésen átestünk, minden rendben volt, bár utólag visszagondolva inkább nézhettünk ki úgy mint két buliból hazafele tartó bepiált bulizó. Szerencsére így se voltunk késésben, az indulás időpontját kicsit korábbra tettük a szükségesnél, hogy kapkodás nélkül is mindenképp odaérjünk. 20 percnyi nyugodt kocsikázás után megérkeztünk a kiszemelt helyre, majd magunkra rángattuk a mellest -ugyanis gázlós pecát terveztünk-. Kisebb gyaloglás után meg is érkeztünk a Balcsi partjára, ahol épp akkor kezdett szürkülni. Gyönyörű szép, tükör víz fogadott minket ami épp alkalmas idő egy jó balinozásra. A vízbe azonban még nem mentünk be, mert megakartunk várni, hogy vajon hol bukkan fel a csapat. Tapasztalt szemünk azonnal pásztázni kezdte a vizet, kerestük a balincsapatra utaló jeleket. Jó negyed órányi várakozás után sem mutatták magukat az őnök, így Zoli sejtelmére alapozva besétáltunk oda, ahol számítani lehetett a csapatra. Annak ellenére, hogy még mindig nem mutatták magukat a nagyszájúak, mi vaktába elkezdünk dobálózni arra gondolva, hogy ittvannak, csak nem mutatják magukat. Mindketten nagy szerelmesei vagyunk a felszíni pecának, főleg a WTD típusú csalikat szeretjük sétáltatni. Zoli készítette csalikkal kezdtük a pecát, én egy fehér kisebb kutyust választottam, ő pedig egy nagyobb küszre hajazót tett a kapocsba.
 |
| Aznapi első ballerem, szájában a fehér walk |
Talán 3-4.-et dobhattuk amikor a semmiből jött az első kapás, a tettes viszont nem akadt meg. A csalit tovább vezette Zoli és 15 méterrel közelebb újabb próbálkozó akadt, aki mostmár tényleg megakadt és nemsokkal később Zoli kezében tarthatta az elsőt. Nem sokáig tartott ez az 1-0 ugyanis Zoli még el sem engedte halát én már fárasztottam. Tehát itt voltak a ballerek, csak nem mutatták magukat. Olyannyira itt voltak, hogy 15 percel később 3-1 volt a javamra, emellett tucatnyi meg nem akadt akcióval szórakoztattak minket. Mindezt úgy, hogy talán kettő rablást ha láttunk.
 |
| Sztárfotó Zoliról, láthatóan élvezi a pecát. :D |
Hirtelenében azonban elhajtott a balin vonat és hiába szórtuk a vizet abba maradtak az akciók. Kicsit kikecmeredtünk a vízből, sétálgattunk a parton de sehol sem láttunk balincsapatra utaló jeleket. Jó fél óra után úgy döntöttünk, hogy vissza a vízbe, dobjunk még párat hátha itt vannak még. Pár dobás után, Tihanyt nézegetve a szemem sarkából kiszúrtam egy rablást. Piszok messze volt, kb. 300 méterre. Rögtön utána még egy rablás látszódott. Zolinak rögtön szóltam is, hogy mocorgás van arrafele. Mindeketten sasoltunk, hátha látunk még mozgást. Nem kellett sokat várni már láttunk is a következőt, aztán pár méterrel odébb repült is az újabb baller. Aminek a következő pár percben tanúi voltunk, az az a jelenség amit Zoli sneci-focinak keresztelt el. A Sneci-focinál a sneci a labda és a balinok fociznak. A dolog úgy néz ki, hogy a raj egyfolyában rabol, a kis helyen összehajtott sneciket egyfolytában ütik-verik. Brutál jól néz ki az ilyesmi.
 |
| Dupla a jobb fajta méretből. ;) |
Több se kellett nekünk, derékig érő vízben sprintelni kezdtünk a hely felé, de mint mondtam elég messze álltak össze.Ez brutálul fárasztó feladat a víz ellenállása miatt. 5 perc őrült rohanás után értünk dobótávra, de eddigre abba is hagyták a srácok. Bízva abba, hogy helyben maradtak, repültek is a WTD-k. A dolog bejött, egymás után kaptuk a szebbnél szebb akciókat. Folyamatosan verték a balinok a csalikat. Közel is távol is kaptuk a "kézből botot kicsavaró" kapásokat.
Az egyik baller tőlem 5 méterre gondolta úgy, hogy kell neki a csalim. Olyan közel volt hozzám a kapás, hogy a hal lefröcskölt mikor megakasztottam. A végen 9-ig jutottam, Zoli talán a 6.-nál állt meg. Számomra ez rekordot jelentett. Egy pecán sose fogtam addig 9-et.
 |
| Zoli már megfogta, az enyém még fáradozik :D |
Csalikról annyit, hogy Zoli aznap tesztelte az új formájú kutyáját, ami nagyszerűen működött. Én a peca második felében, már egy nagyon jó barátomtól kapott, HTO Lures felszínivel nyomtam, amit szintén gyilkoltak a ballerek.
 |
| Lefejelte a csalit :D |
Végül abbamaradtak az akciók, a balinok odébb áltak, így hát mi is így cselekedtünk.
A közeli nádast még csukára megdobáltuk, Zoli fogott is egy bicskát.
 |
| Csukesz a nádasból, Ottó kanálra. :) |
A napot végül összesen 15 balinnal és egy csukával zártuk, emelett rengeteg akciónk és legalább ennyi lemaradt halunk is volt. Ezek után nem csoda, hogy mindketten mosolyogva es vidáman vetettük le a mellest és indultunk hazafelé. Érdekes módon ha összejön a közös peca Zolival mindig valami emlékezetes lesz belőle, azt hiszem érdemes lesz jövőre több pecát összehozni :D
Ákos
