2016. augusztus 11., csütörtök

A jól sikerült botavató

           A jól sikerült botavató









Sajnos megint sikerült belefutnom egy szeles, hideg időjárásba a Balatonnál. Kedden este érkeztem meg, pont akkor amikor elindult az északi szél, tarajos hullàmokat korbàcsolva. A szél másnapra sem akart lejjebb csitulni, ami még akkora baj nem lett volna, viszont nagy mennyiségű csapadékot hozott magával. Mivel szinte egész nap ömlött az eső így nem tudtam mást tenni, a horgászcuccaimat rendezgettem.




Szerencsére mára azaz csütörtökre legalább az eső elállt így délelőtt kimehettem pecázni. Persze a szél miatt a közeli kikötőt választottam horgászhelyemül.  Ilyenkor nálam mindig a kikötők jönnek szóba a hajók között csendes, könnyen horgászható a víz.

Sikerült elintézni, hogy kicseréljék a régebbi, hibás UL botomat, az árát levásárolhattam. A boltban végül kis ráfizetéssel egy Sakura Sportism mellett döntöttem. A bot egy 183 cm-es csőspicces bot. A dobósúlya 0,9-5 grammig van megadva. Már előre kinéztem magamnak. Igazán szép megjelenésű bot,  szép kék színével.
A botra egy már meglévő Rioby Slam 500 UL orsó került. Ami igazán ráillik a pálcára. Az orsó dobjára 0,06-os nano zsinórt csévéltem. Szóval ezen a pecán szerettem volna felavatni az új szerzeményt.

(Az intézkedést és a bot kiváltásában való segítséget ezúton is szeretném megköszönni Székely Imre úrnak!)


Mostnában sügérre általában egyfajta csalit használok, több színben. Ez a csali nem más mint a Berkley Nymph Power Bait rákocska. Ez a soklábú kis utánzat szinte minden esetben érdeklődést vált ki, nem csak a sügéreknél. Viszont egy kicsit "trükközök" velük, általában a kapókedvhez mértem tépek a testükből egy kisebb-nagyobb darabot, így ki tudom tapasztalni, hogy melyik méretet eszik a legjobban. Általában az élénkzöld és a sárga szín jön be, ma sem volt ez másként.


A kikötőbe érkezvén rögtön vallatni kezdtem a vizet. A hajók és a betonfal között pöcögtettem a rákocskát. A plasztik csodát jigg fejen kínálom fel a sügéreknek. A botom hihetetlen jól közvetít mindent, rettentően könnyű, nagyon kellemes pecázni vele.





                                 

Közben már érkezik is az első halam. Tökéletesen érzem ahogy ráveti magát a csalimra. Megakasztom a botomnak spicce szépen dolgozik, bàr nem túl sokáig, a kisebb sügér hamar partra kerül majd a fotó utàn vissza a vìzbe.

Rövid időn belül több, kisebb testű csíkost fogok, élvezem a pecát!
A következő hajó mellett erős ütésre vághatok be, végre egy jobb példány. De sajnos lerúgja magát a horogról. Kicsit bosszankodom, még a rákocskát is megszabadította a csápjaitól így ki kell cserélnem. 50 centivel arrébb újabb vehemens kapás,de ez már jobban akad. Egy szépséget sikerül kifognom, lefotóznom majd vissza engednem.



Odébbállok a következő vitorlás mellé és kezdeném leengedni a csalim amikor egy nagy sügér szinte a felszínről üti le a csalit. Sajnos nem tudom lereagálni, a hal nem akad meg. Viszont legnagyobb meglepetésemre, ez még egyszer megismétlődik, de most se sikerül megfognom. Sebaj, azért látványos volt!

Majd megint jönnek a 10 cm körüli, kis csíkos harcosok. Rövid idő alatt egész sokat sikerül fognom.






A technikáról annyit ,hogy ugye vertikálisan emelgetett gumival sikerült halat fognom. Régebben mindig egyből a fenékre engedtem a gumit, de ez nem hozta meg minden esetben a kívánt eredményt. A legfogósabb módszer ha mindig csak egy kicsit engedjük lejjebb a plasztikot. Megállítva pár másodpercig pöcögtetjük, és csak utána engedjük lejjebb. Legtöbbször a vízközt ugráltatott csalit verik le a sügerek, nem pedig a fenék közvetlen közelében. Ezt a módszert még Pintér Petitől láttam először.

A sok kisebb mellett sikerül még 2-3 15 cm felettit fogni. Végül a legnagyobb egy 21 cm hosszú harcos lett amivel már igazàn jót küzdöttem. Sok kapásom volt melynek jó részét sikerült halra váltanom, de pár igazán nagy csapó sajnos lelép a fotó előtt. Összesen kb. 20-25 db csíkost sikerült kézbe vennem. Igazàn jó peca volt, de sajnos az ebéd nem vár.. :D

                         


Ebéd utáni vonattal érkezett Bendegúz, így miután kimentem elé az állomásra, együtt tértünk vissza  a délelőtti peca helyszínére. most jóval kevesebb kapás volt, és azok is inkább csak csipkedések, kisebb pöccintések. Az első hajó mellől egy apróságot sikerül kiügyeskedni, de többet nem.
Így hát odébb sétáltam és a következő hajó mellé lógattam be a kis sárga rákot, A vízoszlop közepe fele egy ránehezedésre lettem figyelmes, bevágtam, de a spiccem a vízben maradt. A szokásos rugdalózás helyett csak a fékem hangját hallottam, ahogy halam erőteljesen a hajó alá, és még messzebb úszik. egyenlőre sansztalannak éreztem magam, esélytelen volt, hogy megállítsam, Ekkorra már halam megállt, rengeteg hínárba úszott bele. ekkor már Bendi mellettem állt. a harcost visszafelé húzni nem tudtam, főleg hogy picurka helyen sikerült megakasztani. Ekkor az jutott eszembe h a botomat a kötelek alatt átdugva sokkal nagyobb helyem lesz, így hát át is emeltem a kötelek alatt. Igen ám, de a damil a kormánylapátra volt felakadva, ami olyan mélyen nyúlt a vízbe, hogy a botot nem tudtam olyan mélyre ledugni. Ekkor csodás ötletem támadt és a következőt mondtam: Bendi vetkőzz, megmented a halam. Szerencsére nem ellenkezett, és alsóban bemászott a vízbe. Gyorsan alámerült és a damilt átbujtatta a kormánylapát alatt.  De a probléma ezzel még nem oldódott meg, a halat még így sem tudtam kimozdítani a töménytelen mennyiségű hínárból. Ekkor a kedvenc horgásztársam újra visszamászott és elkezdte megszabadítani a hínártól a zsinórom, mígnem sikerült elmozdítanom a halam. Ekkor kezdődött el az igazi fárasztás! Innentől pár percig nem mutatkozott, de végül a felszín közelében csapott a farkával és ekkor pillantottuk meg először: Ponty!!

                         


Még pár percig harcoltunk, a botom kitűnően bírta a terhelést! Végül merítő hiányában Bendi a kezével emelte ki az első pergetett pontyom. Az egész szép töves 3,85 kg volt  és kb 50/55 cm. Hatalmas élmény volt egy ilyen bottal kifogni ezt a szép pontyot.

Mint említettem most jóval kevesebb sügér állt a hajók között, viszont egy gyönyörű 24 centis csapót sikerült becsapnom a kis plasztikkal. Még pár, kisebb sügér jött, most is nagyon jónak bizonyul a rák, csak ezzel tudtam fogni halat. Mondanom sem kell a botom továbbra is kitűnően telesített, újabb élményekkel lettünk gazdagabbak! :D





Végül haza tértünk és várjuk a holnapi reggelt, addig is nézzük az Olimpiát!! Hajrá Magyarország!


                                                                                                                    "Tóth Ákos"




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése